Az éhezők viadala filmekkel úgy voltam, hogy elkezdtem nézni az elsőt, de a felénél abba maradt. Aztán tv-ben láttam a végét, meg a második részt is így részletekben láttam, amiket elcsíptem adásban. Úgy sosem ültem le, hogy akkor most netről megnézem vagy valami, annyira nem kötött le, de éreztem hogy ez könyvben nagyon jó lehet

És igazam is volt

Annyira imádtam ezt a trilógiát (annak ellenére hogy gyakorlatilag minden eseményt előre tudtam) hogy karácsony után pár nap alatt befaltam mind a három részt, még az se tudta kivenni a kezemből, hogy igazából vizsgára kellett volna készülnöm -ami egyébként így is sikerült-

Nagyon jó volt olvasni, talán kicsit egyszerűnek is mondhatnám a leírást. Olyan, hogy csak az van benne ami kell, nincsenek felesleges, túlzó, áradozó leírások, hogy még terjedelmesebb legyen a könyv, minimális de elegendő információt kapunk a helyekről és eseményekről. Nincsenek benne felesleges vissza emlékezések vagy gondolatok, minden azt magyarázza ami épp történik, nincs elkalandozás a semmibe. Néha akadtak mondjuk zavaró tényezők, de azt inkább a fordítás hibájára írom, többször össze volt keverve a féltékenység-irigység, és volt egy szólás féle "lecsapni mint a taxi órát" na ez nekem panemtől nagyon idegennek hatott, én autókat képzeltem a világba legutoljára - főleg taxit-
Kivételesen tetszett ennél a történetnél, hogy Katniss szemszögéből látjuk az egész esemény sorozatot

A történet szépen halad előre, nincsenek felesleges leágazások, még a vissza emlékezések is teljes joggal voltak benne. Nagyon zavart, hogy a filmben -amit alig láttam, tehát lehet aki rendesen végignézte őket annak egyértelmű- nem tudtam ki az a Gale. Barát? Pasi? Szerelem? Nem tudtam hogy Peeta most tényleg szerelmes vagy ő is csak megjátsza a dolgokat támogatókért? Katniss most akkor hogyan érez mert a filmben végig közönyös arcot vág? Mik azok a fecsegő poszáták? Mért van Gale neve a kalapban annyira sokszor? Minden olyan szép értelmet nyert a könyvben. Egyedül a harmadik rész elején éreztem úgy mintha semerre se haladnánk, de egyébként végig pörögnek az események. Csodáltam is, hogy 100 oldal maradt csak a viadalra? Az meg hogy? De a végén semmi hiányérzetem nem volt. Szinte minden újabb oldalon újabb érdekes és izgalmas dolog történik, egyszerűen muszáj olvasni.
Külön imádom az ilyen könyveket, amiben van szerelmi szál, de nem az van a középpontban. Annyi unalmas könyvet olvastam már arról, hogy van a főhős, meg van akivel először találkozik, megnézed hány oldalas a könyv és nyugtázod hogy tehát 200 oldal kell nekik hogy összejöjjenek ilyen-olyan teljesen hétköznapi módon. Jaj de jó. De itt a viadal annyira leköti a figyelmet. Most hogy oldja meg ezt? Hogy éli túl azt? A szerelmi szál szinte csak tálalás, nem hogy isteni a vacsora még nagyon jól is néz ki.

A karakterek szerethetőek voltak, és kellő képpen kivoltak dolgozva. Bár Katnissel nehéz volt azonosulni a személyisége miatt, de logikus és teljesen érthetőek voltak a reakciói. Ott van a két fiú, akik szinte teljes ellentétei egymásnak, akiknek lehetett szurkolni. Bár őszintén szólva Gale egész karakterét utáltam, mert Peeta hősszerelmes stílusa annyira magával ragadott. Azért néha hiányzott egy kicsit, hogy egyes karakterek jobban be legyenek mutatva, de akadt olyan is a végén akit sajnáltam, hogy ennyire megszerettették velem.

Ez nem krimi, amiben imádom a fordulatokat, és a megdöbbentő eseményeket, itt nem is vártam ilyet, mivel hogy elég sok mindent tudtam róla a filmek után, de még így is sikerült több helyen meglepnie, valami pluszt adni ahhoz amit előre tudtam. Főleg a mutánsokat illetően. A  filmben pl az se volt tiszta hogy mi az a farkas izé, a könyvben pedig nagyon részletesen megdöbbentően be volt mutatva ami különösen tetszett

Összességében ez a könyv számomra letehetetlen volt, magával ragadó és szerethető, szerintem minden évben elfogom ezentúl olvasni egyszer, ha nem kétszer. Mindenkinek csak ajánlani tudom

Pontszám: 10/10